Az oldal folyamatos szerkesztés alatt....
A Zala megye kézikönyvéből , megtudhatjuk hogy Murakeresztúr Zala megye déli részén elhelyezkedő község, Horvát- és Magyarország államhatára mellett. A szomszédos országtól a Mura folyó választja el. Elnevezése az itt élő lakosságtól származik, amely horvátul Pomurja. Nagykanizsától 17 km-re fekszik.
A település a Mura és a Principáliscsatorna közti szögletben lapályos és lankás területen található. A domborzat kialakításában legnagyobb szerepet a fiatal kéregmozgások játszották, de a folyók is részt vettek a táj kialakításában. A Mura mederváltozásainak, árvizeinek terepfeltöltő szerepe volt. A talajvíz 2-4 m között mindenhol elérhető, nedves rétek alakultak ki. A mély völgyek elmocsarasodtak. E mocsárvidék a Mura és a Kanizsa-patak szabályozásáig főleg halászok és pákászok tanyája volt. A murakeresztúri domboldalak kötött, savanyú agyagtalajok alakultak ki. Az eróziós hatás igen nagy. A terület éghajlata nedves kontinentális.
A Ki kicsodából megtudhatjuk, hogy a Mura és a Kanizsa-patak egykori árterében halász és pákásztanyák helyén jött létre Kollátszeg, amely ma Murakeresztúr településrésze.
1770-re tekintélyes településsé nőtt, a 65 családban 283 lélek élt, közülük 150-en adóztak is. Kukoricát, kevés rozsot termeltek, volt 113 kapás szőlőjük is. Az ismert dűlőnevek közül 23 volt horvát, ez a többséget jelentette. Érdekességként említhetjük, hogy 1785-ben 74 házban 462-en laktak, míg Keresztúron 32 ház volt ekkor.
Murakeresztúr-Kollátszegi kavicsbányatavak a kavicskitermelés során keletkeztek, szinte közvetlenül a Mura szomszédságában találhatók, kezelőjük a Murakeresztúri Horgászegyesület.
Murakeresztúr térképeken.
További érdekességeket tematikus linktárunkban olvashat.
Kedves Látogatónk!
Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy jelezze az alábbi e-mail címen:
palosine@nagykar.hu
Pálosi Istvánné (Rózsa)
Murakeresztúr természeti értékei
A Zala megye kézikönyvéből , megtudhatjuk hogy Murakeresztúr Zala megye déli részén elhelyezkedő község, Horvát- és Magyarország államhatára mellett. A szomszédos országtól a Mura folyó választja el. Elnevezése az itt élő lakosságtól származik, amely horvátul Pomurja. Nagykanizsától 17 km-re fekszik.
A település a Mura és a Principáliscsatorna közti szögletben lapályos és lankás területen található. A domborzat kialakításában legnagyobb szerepet a fiatal kéregmozgások játszották, de a folyók is részt vettek a táj kialakításában. A Mura mederváltozásainak, árvizeinek terepfeltöltő szerepe volt. A talajvíz 2-4 m között mindenhol elérhető, nedves rétek alakultak ki. A mély völgyek elmocsarasodtak. E mocsárvidék a Mura és a Kanizsa-patak szabályozásáig főleg halászok és pákászok tanyája volt. A murakeresztúri domboldalak kötött, savanyú agyagtalajok alakultak ki. Az eróziós hatás igen nagy. A terület éghajlata nedves kontinentális.
A Ki kicsodából megtudhatjuk, hogy a Mura és a Kanizsa-patak egykori árterében halász és pákásztanyák helyén jött létre Kollátszeg, amely ma Murakeresztúr településrésze.
1770-re tekintélyes településsé nőtt, a 65 családban 283 lélek élt, közülük 150-en adóztak is. Kukoricát, kevés rozsot termeltek, volt 113 kapás szőlőjük is. Az ismert dűlőnevek közül 23 volt horvát, ez a többséget jelentette. Érdekességként említhetjük, hogy 1785-ben 74 házban 462-en laktak, míg Keresztúron 32 ház volt ekkor.
Murakeresztúr-Kollátszegi kavicsbányatavak a kavicskitermelés során keletkeztek, szinte közvetlenül a Mura szomszédságában találhatók, kezelőjük a Murakeresztúri Horgászegyesület.
Murakeresztúr térképeken.
További érdekességeket tematikus linktárunkban olvashat.
Kedves Látogatónk!
Amennyiben észrevétele van a honlappal kapcsolatban, kérem, hogy jelezze az alábbi e-mail címen:
palosine@nagykar.hu
Pálosi Istvánné (Rózsa)
