Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
25.72 KB
2008-05-07 09:58:37
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
267
1441
Rövid leírás | Teljes leírás (4.34 KB)

Murakeresztúr - Ki kicsoda Zala megyében 1996 421old.

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

MURAKERESZTÚR

Nagykanizsától 17 kilométerre, lapályos és lankás völgyben fekszik. Említése 1479-ben Kerezthwr, 1856-ban Mura-Keresztur. Templomának titulusa a Szent Kereszt + az úr vált helységnévvé. A kereszten függő Krisztusra vonatkozott az úr. Előtagja a falu mellett folyó Murára utal. A névadás alapjául szolgáló, dombtetőn álló bencés monostor (1347) a tö-rök hódoltság korában elpusztult. A török többször felégette, írja Kere-csényi, lakói a környező lápvilágba menekültek. A népet szegénysége mi-att csak ritkán lehetett megadóztatni. A török kiűzése után is közepes nagyságú falu lehetett, 1693-ban például egyetlen nemes ember lakta, aki 20-25 hold irtáson gazdálkodott. Egy 1737-ből származó forrás apátsági pusztaként említi, amely-nek 22 hold szántóján főleg rozst, árpát és zabot termeltek a jobbágyok.
A nyelvében horvát falu nem támogatta 1848-ban Jellasics seregét. Murakeresztúr (mely Kollátszeg községgel 1828-ban egyesült) a XIX. században indult erőteljes fejlődésnek, s ezt a reformkori vasútépítésnek köszönhette. Murakeresztúr 1860-ban a Nagykanizsa-Pécs vonalszakaszon vasútállomást kapott, ennek köszönhetően fellendült a kereskedelem és a fuvarozás. A nagyszámú agrárproletár valósággal versengett valamilyen állami vagy egyéb nyugdíjas állás - pályamunkás, váltókezelő - elnyeréséért. A trianoni békeszerződés érzékenyen érintette a lakosságot, amelyet rokoni szálak és gazdasági érdekek fűztek a Muraközhöz és Horvátországhoz. Az ipar és a kereskedelem hanyatlásnak indult. Mindössze a kavicsbányászatról mondható el, hogy fejlődött. A lakosság a közelmúltig állattartásból tartotta el magát.
A rendszerváltás után a község megerősíthette horvátországi kapcsolatait. Murakeresztúr együttműködési megállapodást kötött két szomszédos településsel, 1995-ben pedig a horvátokkal közösen megszervezte a kompátkelést a Mura folyón. Az önkormányzat 1990-ben önállósult, addig társközségként Fityeház tartozott még hozzá.

A 2113 lelkes Murakeresztúr toként romák lakta újtelepi része is ekkor kapott ivóvizet. A községben bővült a szennyvíztisztító telep, öt utcát leaszfaltoztak, valamint két és fél kilométer hosszúságú járdát építettek. Murakeresztúron 240 család rendelkezik telefonnal. A településnek háziorvosi, fogorvosi rendelője, anya- és csecsemőgondozója, gyógyszertára, állatorvosi ren-delője van. Az 1990-es választásokon dr. Béli József lett a polgármester, Kassai József az alpolgármester, testületi taggá Béli Balázst, dr. Borda Istvánt, dr. Csicsek Mihályt, Herman Jánosnét, Hervai Károlyt, Kocsis Miklóst, Radnai Istvánt és Selek Mártont választották a polgárok. 1991-től napjainkig Kassai József a község polgármestere.
1994-től Pavlicz Lajos az alpolgármester, Andrasek Istvánné, Andrasek Árpád, dr. Borda István, Henczi Gyula, dr. Koósz Attila, Kovácsné Kővágó Anna, Kocsis Miklós és Magdics János a települési önkor-mányzat képviselőtestületének tagja. A horvát kisebb-ségi önkormányzat testületébe Kocsis Miklóst, Ko-...