* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 179.63 KB | |
| 2008-01-15 13:13:07 | |
 | |||||||
Nyilvános  1068 | 5959 | A cikk a következő könyvből származik (274-277. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: MURAKERESZTUR MURAKERESZTUR - MURSKI KRSTUR (CRO) Lakosság száma: 2104 fő Belterület: 157 ha Külterület: 1014 ha MURAKERESZTUR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8834 Murakeresztúr, Honvéd u. 3. Telefon: (93) 369-001 Telefon/fax: (93) 369-575 Murakeresztúr Zala megye déli részén elhelyezkedő község, Horvát- és Magyarország államhatára mellett. A szomszédos országtól a Mura folyó választja el a Muravidéket. Elnevezése az itt élő lakosságtól származik, amely horvátul Pomurja. Nagykanizsától 17 km-re fekszik. A település a Mura és a Principáliscsatorna közti szögletben lapályos és lan-kás területen található. A domborzat kialakításában legnagyobb szerepet a fiatal kéregmozgások játszották, de a folyók is részt vettek a táj kialakításában. A Mura mederváltozásainak, árvizeinek terepfeltöltő szerepe volt. A talajvíz 2-4 m között mindenhol elérhető, nedves rétek alakultak ki. A mély völgyek elmocsarasodtak. E mocsárvidék a Mura és a Kanizsa-patak szabályozásáig főleg halászok és pákászok tanyája volt. A mura-keresztúri domboldalokon kötött, savanyú agyagtalajok alakultak ki. Az eróziós hatás igen nagy. A terület éghajlata nedves kontinentális. A település képekben BASIC INFORMATION Accessibility: The village of Murakeresztúr lies in southern Zala, close to the Hungarian-Croatian bordér, 17 km írom Nagykanizsa. Municipality address: 8834 Murakeresztúr, Honvéd u. 3. Phone/Fax: (93) 369-575 Mayor: Mr. József Kassai Population: 2,104 Characteristics: The first written record mentioning the village as Keresztur dales írom 1347. (The name Murakeresztúr has been in use since 1926.) Between 1566 and 1598, the Turks re-lenllessly attacked the village. Belore World War I, Croatians accounted tor 90% of the population, but the Paris peace treaties attached the nearby areas to the Serbo-Croatian-Slovenian king-dom. However, evén today, many of the residents are Croatians. The population shows a declining trend. Murakeresztúr is a régiónál center and a bordér crossing station. Infrastructure: Apartments with water: 100% phone: 50% Paved roads: 60% Garbage collection: organized. Development plán to the year 2000: The construction of a gas network and a bicycle path, and the extension of the sewerage. Economy: Agriculture: plánt cultivation, vine growing. Industry: Faun Furniture Inc., Agro-Mura Ltd. Unemployment: 10.5% Institutions: A library, a kindergarten, a primary school, a culture house, a movie theater and two sports fields. Sights: Zrínyiújvár, the Zrínyi-castle. A sculpture of Miklós Zrínyi. In KoHátszeg (part of Murakeresztúr), there are old dwelling houses, a church and a chapel ihat are worthy of preservation. Történelem Első írásos említése a településnek 1347-ből való Keresztur néven. Valószínű, hogy bencés apátság volt itt. A Szentkereszt tiszteletére monostort létesítettek. Az alapításról és az alapítóról semmi biztosat nem tudunk. Talán a Hahót nemzetség volt a létrehozó. Nagyon szegény lehetett, sok támadás érte. Előfordult, hogy a támadók a templomot sem kímélték. Már a XIV. században ínséges idők jártak erre. 1509-ben az apátság a Zichyek kezén volt. 1542-ben két letenyei officiális foglalta el a faluval együtt. Ekkor az apátságnak négy portája volt. A birtokperek következtében hol Széchyeké, hol az apátságé. Egyidőben Csatár apátságával egyesítették, még 1645-ben is közös apátjuk volt. A falu különben jelentéktelen volt, jobbágyaikat nem is adóztatták a szegénység miatt. 1548-ban 3 és fél lakott porta, 3 puszta telek volt itt. Hat szegény is élt a településen. A nemesek 1563-ban elfoglalták az apátság területét, 1566-ban a török felégette a települést, a MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. MURAKERESZTÚR lakosság a környező lápvilágba menekült. Várát 1578-ban újra építették. Egy 1569-es alaprajz olaszbástyás templomerődöt mutat. 1570-ben Széchy Margit tulajdona. 1597-ben már teljesen üres a települést, bár források szerint még 1599-ben is 4 Ft dicát vetettek ki malma után. 1600-ban kiürítették a várat, s a török előtt szabad lett az út Kanizsa felé, Keresztúr vára is elesett. 1693-ban puszta falu, 20 kh szántóját, 120 kh rétjét és 70 kh erdejét a légrádiak és a surdiak használták. Átmenetileg Gyöngyösi Nagy Ferenc szerezte meg a kanizsai váruradalom javaival együtt. 1697-ben egy nemes lakja, aki 20-25 kh szántót irtott ki magának az erdőből. 1720-ban Priklit István légrádi plébános kezére került Kereszt-úr ■ így az apátság már többé nem állt helyre -, kinek halála után a birtok a kincstárra szállt. A Mura és a Kanizsa-patak egykori árterében - halász és pákásztanyák helyén - jött létre Kollátszeg, amely Murakeresztúr településrésze. 1703-ban az összeíráskor először hét családot említettek, akik nagyon szegények voltak. 1715-re mindössze négy libertinus lakta, ugyanis a pestisjárvány és az elvándorlás csökkentette a lakosságot. A Mura is gyakran elöntötte Kollátszeget. 1727-től egyre több horvát család került ide, Priklit István légrádi plébános telepitett. 1728-ban már 33 jobbágytelek volt, 6 zsellér is lakott itt. 1750-re 45 gazda, és két zsellér ittléte bizonyított. Tíz év múlva majorság épült ki. Kétnyomásos gazdálkodást folytattak. 1770-re tekintélyes településsé nőtt Kollátszeg. A 65 családban 283 lélek élt, közülük 150-en adóztak is. Kukoricát, kevés rozsot termeltek, volt 113 kapás szőlőjük is. Az ismert dűlőnevek közül 23 volt horvát, ez a többséget jelentette. Érdekességként említhetjük, hogy 1785-ben 74 házban 462-en laktak, míg Keresztúron 32 ház volt ekkor. 1828 után nagymérvű szegényedés következett be. Kevés volt a szántó és a szőlő. Két kézműves élt csak itt. A település lakóinak a fuvarozás jelentett némi bevételt. Kollátszeg önállósága 1864-ben szűnt meg, amikor közigazgatásilag egyesült Keresztúrral. Településrész jellegét bizonyos fokig napjainkig megtartotta. Keresztúron 1737-ben az apátság lett a birtokos. Jelentős volt a 300 kh tölgyerdő, itt a kollátszegiek is makkoltattak. Urbáriumuk nem volt, a jobbágyok annyit robotol- tak, amennyit az uraság megkívánt. Az erdőt a jobbágyokkal közösen használták. Az apátság évi jövedelme 700 Ft volt. Főleg kukoricát termeltek, de rozs és zab is került betakarításra. Jövedelmet a fuvarozás és a malom jelentett. 1778-ban már nem volt pusztahely. Ekkortájt megszervezték a plébániát, a plébános viselte az apáti címet is ezután. A jobbágyok kilencedet és tizedet nem adtak. Kedvezőtlenül érintette őket az urbárium, ugyanis az apátsági szerződéses terhek mellett az úrbérieket is rájuk akarták kényszeríteni. Hl. Világháborús emlékmű A település fejlődése a XIX. században egyenletes. Ezt mutatják a házak és lakosság számának alakulása (1828: 102 - 780; 1842: 115 - 818). Magyar-horvát faluként tartották nyilván. Nagy szarvasmarhatartás jellemezte. 1847-ben 33 úrbéres és 6 zsellértelek volt. A határ rendezése, tagosítása és elkülönítése megtörtént, mégpedig a jobbágyok számára igen kedvezőtlen módon. Nem csoda, hogy 1848. április 25-én az uraság rétjeit a falu erőszakkal elfoglalta. Megmozdulásukat azonban hamar letörték. A nyelvében horvát község ennek ellenére nem támogatta Jellasics seregét. A község a XIX. század második felében óriási fejlődésnek indult. 1860-ban a Nagykanizsa-Pécs vasútvonalon állomást kapott, ennek következtében fellendült a kereskedelem és a fuvarozás. A nagyszámú agrárproletárság valósággal versengett valamilyen állami vagy egyéb nyugdíjas állás után. 1870-ben 211 hidegvérű - főleg muraközi -lovat tartottak, maguk nevelték őket. Jelentős volt a szarvasmarha-tenyésztés is. A legnagyobb tulajdonos ekkor a murakeresztúri apátság volt. 800 kh-as birtoka mellett volt 11 holdnyi belterülete. 1897-ben Peller Pál Murakeresztúr apátplébánosa 647 kh földet műveltetett 8 gazdasági cseléddel, feudális módszerekkel. Két vetőgép, egy triőr jelentette a gépparkot. Búzát és kukoricát termeltek elsősorban. Műveltségük alacsony színvonalú volt. Ekkor csak a lakosság 10%-a tudott írni és olvasni. 1884-ben iskolaház, tanítólakás és óvoda is épült. Tíz év múlva már két tanító oktatta a keresztúriakat. A századforduló és a világháború különös változást nem hozott Murakeresztúr életében, csak áldozatokat kívánt. Még 1900-ban is sövényfalú és zsúpos házakat építettek. A sokgyermekes családok már a századfordulón sem tudtak a gazdálkodásból megélni, ezért a fiatalok szinte kivétel nélkül eljártak summásmunkára Baranya és Somogy nagybirtokaira. Aki tehette a vasútnál, a távírdánál, a postánál helyezkedett el. Kiegészítő keresetként mindig jelentős volt a halászat. Többen bandába tömörülve aranymosással is foglalkoztak. A község története szorosan összefügg az apátságéval, minthogy a telepítéseket ők szervezték, emelték a lakosság kulturális színvonalát. Ugyancsak az apátság magyarosító propagandájának köszönhető nagyrészt, hogy a horvát lakosság érzésében és gondolkodásában magyarrá vált. A lakosság száma 1910-ben 1663 fő volt. A 90%-a horvát eredetű. A trianoni békeszerződés érzékenyen érintette a lakosságot, amelyet rokoni szálak és gazdasági érdekek fűztek Muraközhöz és Horvátországhoz. 100 holdnyi terület került át a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz a világháború után. A faluban 1925-ben 10 iparos dolgozott különböző szakmákban. A község e jelenlegi nevét, a Mura-keresztúrt, 1926-ban vette fel. 1935-re a népesség 2195 főre nőtt, 8 kivétellel római katolikus vallásúak voltak. 2468 katasztrális hold föld állt rendelkezésükre. Elemi iskolájában öt tanító működött. Volt már Murakeresztúron vámhivatal. A faluban volt fiókja a Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetnek. Dicséretes az egyesületek működése, amelyek a következők voltak ekkor: Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet, Országzászló Bizottság. Volt körorvos és állatorvos is a helységben. A község gazdasági életének fontos egysége a Murakeresztúri Hitelszövetkezet. Posta- és távíróhivatal, valamint távbeszélő központ is volt a köz- MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. MURAKERESZTUR Régi lakóház a József Attila utcában ségben. 1935-ben a földek 95%-a 5 kh-as kis parcellákban volt. A megélhetést sok esetben még minimálisan sem biztosította. Kereseti forrás a kavicsbányászat, az állattenyésztés (szarvasmarha, sertés) és a kosárfonás volt. Szociológiai jellemzők 1945. után Murakereszt úr lakosságának alakulása hasonló tendenciát mutat, mint a többi horvát falvak, 1960-ban 469 lakóházban 2373-an laktak. Tíz év múlva a lakások száma 533-ra nőtt, ugyanokkor a lakosság 2280-ra csökkent. Bónihegy (15 fő), Újtelep (42), Vasúti őrházak (24) külterületi lakott helyek. Jelenleg 648 lakásban (ebből négy önkormányzati) 2104-en élnek. Tehát a tendencia csökkenő. 1995-ben Murakeresztúron a legkedvezőbb a munkanélküli ráta a horvát községek között (10,5), 1996-ban 102 a regisztrált munkanélküliek száma. 9 fő kap jövedelempótló támogatást, nyolc főt közhasznú tevékenységben foglalkoztattak. Az iskolai megosztottság megmaradt még 1945. után is a két településrészen. 1948-ban Keresztúron négyosztályos iskola működött. Két tantermében két tanító 82 gyermeket oktatott. Kollátszegen nyolcosztályos iskola volt. Részben osztott iskolaként működött. 1962-ben létesült egy négytantermes iskola. Jelenleg a nyolcosztályos Zrínyi Miklós Általános Iskolába 177-en járnak. 1962-ben óvoda is létesült, amely 40 férőhelyes volt, (ugyancsak ennyi fővel működött az iskolai napközi otthon is). 1997-ben a 100 férőhelyre beírt óvodások száma 85. 1979-ben új kultúrház létesült. Jelenleg a Faluházban vannak a közösségi rendezvények. Hetente kétszer mozielőadást tartanak a faluban. Állandó jelleggel könyvtár is működik. 1990-ben jött létre Mórica Kulturális Egyesület, a néptánc a fiatalok körében is nagy népszerűségnek örvend. 1992-ben pedig a Közművelődési Egyesület alakult, amely a kultúrát támogatni tudja, s igyekszik magas szinten tartani. Évtizedek óta sikeres a településen a tűzoltó egyesület. A község lakóinak döntő többsége katolikus vallású. Van temploma és kápolnája. A településnek házi-, fogorvosi rendelője, anya- és csecsemőgondozója, gyógyszertára és állatorvosi rendelője is van. Anya- és gyermekvédelmi tanácsadó is működik Murakeresztúron. 1979-ben orvosi lakás is épült. Az idősek klubja a falu öregjeiről gondoskodik. A községben a sportot az 1960-as években a termelőszövetkezet tá- mogatta. Jelenleg felnőtt és ifjúsági futballcsapata van a településnek. A község életében meghatározó volt a vasútvonal megléte. Határátkelő helyzete ezt tovább erősíti. 1970-ben felavatták az újjáépített vasúti hidat, amely Jugoszlávia felé nyitott vasúton. 1965-ben Murakeresztúr köves utat, a tsz 1960-ban modern bekötőutat kapott. A település 60%-ában az utak portalanítottak, és megépült a Principáliscsatorna. 1971-ben a falut bekapcsolták az autóbusz-közlekedésbe. 1962-től a községben 10 km járda épült. 1994-ben öt utcát aszfaltoztak le, 2,5 km hosszúságban járdát építettek. A helység minden lakása vezetékes vízzel ellátott. A romák lakta újtelepi rész 1990-ben kapott ivóvizet. Külön szólni kell itt az 1969-es nagy vízrendezési munkákról, amelynek meghatározó szerepe lett a község életében. A crossbar rendszerbe bekapcsolták Murakeresztúrt, a lakások 50%-ában van telefon. A helyi kábeltelevízióba bekapcsolták már a lakások felét. A kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása megoldott. Működik szennyvíztisztító mű is. A szennyvíztelep kapacitása 300/m3/nap. A település csatornázását 1992-93-ban végeztette el az önkormányzat. Murakeresztúrt joggal nevezik mikro-centrumnak. Ezt a gazdasági életben betöltött szerepe bizonyítja. 1945-ben megtörtént a földosztás. Az apátság földjéből 80 kh az államé lett, egy kismagyar hold a papságé maradt (templom, templomkert), 355 parcellát alakítottak ki. 1948-ban jött létre az Alkotmány Tsz. 1959-ben termelőszövetkezeti község lett a település. 1970-ben a fityeházi közös gazdasággal történt az egyesülés. 1974-ben egy nagy gazdaság, a Mura-menti MGTSZ jött létre. Hat község tartozott a murakeresztúri központhoz. 5500 kh földet műveltek. A terület 60%-a szántó, 11%-a legelő, 7%-a erdő, a többi zártkert jellegű terület. A lakosság 7-8%-ának adott munkalehetőséget. A rendszerváltás után felbomlott, a földek nagy része kárpótlási terület lett. A felszámolást követően 10 fővel Mezőgazdasági Gazdaszövetkezet alakult. Szőlőtermelés a Bóni-hegyen folyik elsősorban. Az ipari tevékenységnek több fajtája alakult ki Murakeresztúron. 1951-ben Vegyes KTSZ szerveződött, amely asztalos, bognár, cipész, fodrász, kovács szakmák iparosait fogta össze. Ugyanez évben sütőüzem is megkezdte működését. 1957-ben külön Cipész KTSZ alakult. 1967-ben betonelemgyártó üzem létesült, amely munkalehetőséget biztosított az itt lakóknak. 1976-ban mozaiklapgyártóval bővült az ipari tevékenység. Jelenleg a településen 2-2 részvénytársaság, kft. és betéti társaság működik. Az egyéni vállalkozók száma 51. Kiemelkedő a FAUN Biobútorgyártó Rt. és az AGRO-MURA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Murakeresztúron 7 vendéglátó-ipari egység, 9 élelmiszer jellegű vegyesbolt, egy-egy MAGYARORSZÁG MEGYEI KÉZIKÖNYVE119. MURAKERESZTUR Tüzép és videó kölcsönző van. Az iparosok között van asztalos, kárpitos, tűzifafűrészelő, műkőkészítő és koszorúkészítő. A község nevezetessége a részben feltárt Zrínyiújvár. A néphit szerint az Újhegy eredetileg Zrínyi Ilona birtoka volt, egy szép fehér lóért adta el a keresztúriaknak. A közeli bővizű forrást most is Zrí-nyi-kútnak nevezik. Jelentős a Zrínyikultusz a faluban. Zrínyi Miklós szobra az általános iskola előtt áll. Zrínyi dombor-mű is van a helységben. Az I. és II. világháborús emlékmű méltó tiszteletet ad az elesetteknek. 1975 óta áll a Mura-híd mellett felállított Memento (II. világháborús) emlék, amely a felrobbantott átkelő anyagaiból készült. Kollátszeg sajátos település-szerkezete, számos parasztportája, a templom és a kápolna igényelnek megóvást. A még kezdeti stádiumban kialakuló turizmust jelzi egy jelenleg épülő panzió és több vendéglő is. Tervezik a borturizmus beindítását. Néhányan kiemelkedő minőségű bort termelnek, és a termelők vendégfogadásra alkalmas pincével rendelkeznek. 1995-ben a horvátokkal közösen kompátkelőt létesítettek a Murán, amely Donja Dubravába vezet. Ideiglenes határátkelő funkcióját is betölti a kompjárat. A Keresztúri napokat minden évben szeptember 27-29. között tartják. Idegenforgalmi eseménynek számít. Murakeresztúr nevezetes szülöttei: Béli József történész, dr. Rákóczi Ferenc egyetemi tanár, Szekeres Ferenc karmester. A község településfejlesztési tervei között szerepel a Murakeresztúr-Kollátszeg szeny-nyvízcsatorna-hálózat bővítése, kerékpárút építése, a gázrendszer kiépítése. A helységnek két testvértelepülése van: Donja Dubrava és Kotoriba. A kapcsolatok a múlton alapulnak, kiterjednek jelenleg a kultúra, oktatás, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok területére is. Murakeresztúr fejlődése töretlen. A határátkelő, a mikroközponti jelleg lehetőségeket nyújt a további felemelkedéshez. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Kassai József polgármester Pavlicz Lajos alpolgármester Vargovics Miklós jegyző A képviselő-testület tagjai: Pavlicz Lajos, Andrasek Istvánná, Andrasek Árpád, Dr. Borda István, Dr. Koósz Attila, Kovácsné Kővágó Anna, Kocsis Miklós, Magdics János, Sánta István Az önkormányzat mellett működő bizottságok: Szociális és Egészségügyi Bizottság, Pénzügyi Bizottság Horvát Kisebbségi Önkormányzat: Magdics János (elnök), Kocsis Miklós, Kovácsné Kővágó Anna PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 117,98 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: .53,52 millió Ft Helyi és átengedett bevételek ....0,3 millió Ft Értékpapír, portfolió: 0,5 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 27,04 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 22,04 millió Ft Msze. kommunális adója: 1500 Ft/év/ing Gépjárműadó: 500 Ft/gépkocsi TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 648 Ebből önkormányzati: 4 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások:.... 100% Szennyvízcsatorna hál. bekapcsolt lak:.90% Telefonnal ellátott lakások aránya: 50% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:. 50% Burkolt (portalanított) utak: 60% FEJLESZTÉSI TERVEK: Gázhálózat kiépítése INTÉZMÉNYEK: 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 művelődési ház, 1 mozi, 1 könyvtár, 1 templom, 2 sportpálya, 1 helyi televízió RENDEZVÉNYEK: Keresztúri Napok - szeptember KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Általános Iskola Kossuth L. u. 16. Tel: (93) 369-002 Körzeti Orvosi Rendelő Honvéd u. 5. Tel: (93) 369-019 Fogászati Rendelő Petőfi S. u. 1. Tel: (93) 369-036 Óvoda Honvéd u. 3. Tel: (93) 369-033 Öregek Napközi Otthona Zrínyi M. u. 2. Tel: (93) 369-015 Postahivatal Petőfi S. u. 12. Tel: (93) 369-000 Rendőrségi Körzeti Megbízott Honvéd u. 3. Tel: (93) 369-009 Vám- és Pénzügyőrség Állomás tér Tel: (93) 369-018 Vámhivatal Állomás tér Tel: (93) 369-644 NONPROFIT ADATTÁR: "\\ Közszolgálati Alapítvány MÁV Állomásfőnökség Állomás tér Tel: (93) 369-006 Tűzvédelmi Alapítvány Alkotmány út 19. Elnök: Gyenes Imre Tűzoltóegyesület Kossuth út 10. Parancsnok: Kocsis Márton Polgárőr Egyesület Alkotmány út 25. Elnök: Kassai József MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
